Ezt a nagyon régi mozgásformát az egyszerűségében rejlő bonyolultsága miatt kedvelem!

Minden küzdőrendszernek az egyik alappillére!

Az ökölvívás alapvetően 3 ütésből áll!

Egyenes, felütés, horog!

Tényleg csak ennyi lenne?!

Tulajdonképpen igen!

Pont ezért ilyen nehéz!

Természetesen az edzések tematikája is a 3 ütésfajta elsajátítására épül. A megfelelő koordináció kialakítása, a kéz, láb, törzs, harmóniájának megteremtése nem olyan egyszerű feladat, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk.

Az alapütések elsajátítása mellett a küzdőmozgás, a lábmunka, az ütéskombinációk összhangba kerülése a fő cél. Először páros gyakorlatokban, majd küzdő szituációkban, küzdelmekben, végül pedig versenyhelyzetekben.

Edzéseken a technikai és taktikai fejlesztés egyszerre történik. Ami azt jelenti, hogy nem csupán az ütést vagy az adott kombinációt tanuljuk, hanem azt is hogy miképpen lehet „eladni”.

Egy versenyen már nem kérdés, hogy ki tud jól ütni…mindenki tud. Az nyer, akinek jobb a taktikai felkészítése. Aki az adott ütést be tudja vinni a másiknak, akinek jobb a helyzetfelismerő képessége és jobban tud alkalmazkodni. Aki felismeri és kihasználja az ellenfele gyengeségeit, aki megfelelően és gyorsan tud reagálni.

Természetesen ahhoz, hogy a harcos ezeket kivitelezni tudja, megfelelő kondicionális képességekkel kell rendelkezni. Itt pedig már bekapcsolódik a másik edzés forma, a barbár tréning.

Az erőállóképesség mellett, a koordináció folyamatos fejlesztésére, a technikai képzés állandó csiszolására, a gyorsasági állóképesség fejlesztésére és mentális, pszichikai fejlesztésre is szükség van.

Igazából ennyi a box 3 ütésből áll!